Könyvek
Harmat Artúr: Ellenponttan 1-2.
Hát bizony ez az a könyv, amit ma már nem tanítanak, a Jeppesen féle, kereskedelemben is kapható könyv pedig nem sokat ért számomra. Sajnos egyáltalán nem köztudott, hogy kiváló magyar szerzők által írt tankönyvek is vannak ebben a témában. Nem tudom, miért nem azt áruljuk. Azt a keveset, amit én az ellenponttanról tudok, ezekből a könyvekből tanultam meg, és úgy gondolom, ha többet foglalkoztam volna vele, magas szintre juthattam volna. A könyveket antikváriumokból szedtem össze.
Siklósi Albert: A harmonizálás kézikönyve
Mindig azt ígérték, hogy egyszer majd megtanítják a kántorképzős évek alatt, mert mindnyájunkat ez érdekelt a legjobban, de valójában az előtte lévő leckékig jutottunk el a Kesztler féle összhangzattankönyvben. A kántorképzőt befejezve megpróbáltam megtanulni, de véleményem szerint (másoké szerint is) a Kesztler nem önálló tanulásra való. Szóval ez egy terv maradt. Ma már látom, hogy sok dolgot kellett volna még megtanulni, és hogy mit, azt jobbára ebből a könyvből tudtam meg.
Radnai Miklós: A moduláció
Ez is egy elhanyagolt téma volt, elintézték azzal, hogy vagy közös akkordot kell keresni, vagy átértelmezhető alteráltat, és már kész is van. Ez a könyv ennél valamivel részletesebben tárgyalja a témát. Ennél és az előző könyvnél tett megjegyzéseim úgy értelmezhetők, mintha elégedetlen lettem volna az összhangtanárommal, de ez nem így van. Nagyszerű tanárom volt, és szívből sajnálom, hogy nem járhattam hozzá még vagy öt évig. Annyi mindent szerettem volna tőle még megtanulni.
ifj. Dr. Toldy László: Összhangzattan
A Kesztler féle könyvvel ellentétben, ez a könyv – bár nyelvezete régies,– alkalmas önálló tanulásra is. Ebben a korszakban viszonylag sok összhangzattankönyv látott napvilágot, az antikváriumokban 3-4 félébe is belebotlottam különösebb keresés nélkül. Érdekes, hogy mára már ezek száma is megcsappant.
Hans Klotz: Az orgonáról
Az orgonaépítészet, és egyáltalán az orgona működésének alapjait ebből a könyvből tanultam meg. Gergely Ferenc orgonaművész fordítása.
Szigeti Kilián: Régi magyar orgonák
Ezeket a szakdolgozatomhoz használtam, akkor még antikváriumban kapható volt a sorozat. Egy-két orgonán játszhattam is a könyvekben szereplők közül. Hiánypótló mű: az utolsó orgonaszakember áldozatos munkával összeszedte mindazt, amit a magyar orgonaépítészetről tudni lehet. A teljes sorozat kötetei: Győr, Eger, Szeged, Szombathely, Pécs, Kőszeg. Ezekben a városokban és a környékükön működő orgonaépítő mesterek, dinasztiák történetét írta meg a szerző. Mivel pap volt betekintése volt a Historia Domus-ba (plébániatörténet), és nem sajnálta a fáradságot a gyakran sokfelé ágazó szálak végigkövetésére.
Geyer József: Kis orgonakalauz
Az alcíme magáért beszél: Amit az orgonáról a templomigazgatónak is tudnia kell. A Magyar Kórus zenei folyóirat melléklete volt.
Oláh Károly: Az orgonaépítészet története
Kisterjedelmű könyvecske, de jól sikerült összefoglaló. A szakdolgozatomhoz használtam.
Pécsi Sebestyén: Az orgona (szerkezete és építése)
Ez már nagyon részletes szakmai útmutató, talán kántoroknak ennyit nem is kell tudni a hangszerükről, de aki komolyan akar vele foglalkozni annak ez a könyv alapmű. A szakdolgozatomhoz használtam.